Mátraverebély- Szentkút Nemzeti Emlékhely

Információk a zarándokhelyről

Mátraverebély-Szentkút a Cserhát keleti részén, Nógrád megyében található. A zarándokhely története az 1090-es évekre nyúlik vissza, amikor a hagyomány szerint Szent László király ellenségei elől menekült, de elérte a sziklaperemet, ahol úgy gondolta, hogy élete véget ér. Lova azonban ugrott, és abban a pillanatban feltört a mai Szentkút forrása.  A mátraverebélyi templom a 13. századtól kezdve egyre ismertebb és népszerűbb zarándokhely lett. Egy erdélyi vajda segítségével az egykori templomot felújították, majd az 1300-as évek végén gótikus stílusú templomot építettek, melyben 1400 körül már bűnbocsánatot tartottak.

Az első feljegyzett csoda a 17. századból származik, amikor egy néma fiú vizet ivott egy patkóból, és hirtelen visszanyerte beszédképességét. A csoda emlékét különböző történetek őrzik, egy másik hagyomány szerint Szűz Mária egy tölgyfa koronájában jelent meg, és arra utasította a fiút, hogy igyon a fa gyökerénél talált vízből. Szentmihályi Mihály tiszteletes 1767-ben, miután megfürdött a szentkúti vízben, csodával határos módon enyhült szörnyű hátfájása. Hálája jeléül megírta az első könyvet Szentkútról. A csodák száma tovább szaporodott, ami arra késztette XI. Kelemen pápát, hogy engedékenységet adjon a zarándokhelynek.

Szentkút első kápolnája az 1710-es években épült. 1758 és 1763 között épült a jelenlegi szentély, amelyet 1970-ben VI. Pál pápa a „basilica minor” címmel ruházott fel. A szentély mellett egy kolostor is épült ugyanebben az időben. Úgy tartják, hogy a középkor óta remeték lakták a szentély feletti hegyoldalt, de megbízható források csak a 17. századtól kezdve állnak rendelkezésre. Kezdetben ciszterci szerzetesek szolgáltak, 1772-től pedig ferencesek éltek a kolostorban. II. József császár rendeleteinek köszönhetően a hely csak a 20. században virágzott fel újra, de 1950-ben a diktatúra elűzte a szerzeteseket. A ferencesek 1989-ben tértek vissza Szentkútra, ahol felújították a templom külsejét és újra megkezdték a szolgálatot. A zarándokhely ismét egyre több zarándokot kezdett vonzani. Erdő Péter bíboros 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánította Szentkútot, mint Magyarország legjelentősebb zarándokhelyét. A kegyhely fő zarándoklatát minden évben Szűz Mária mennybevételének ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon tartják. A 2015-ös felújítás után szabadtéri imahely várja a látogatókat, amely különböző rendezvények helyszíne is lehet.

Turisztikai látványosságok a közelben

Hollókő – Szentkúttól 34 km-re található. Ez az első falu a világon, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Az ófalu építészeti stílusáról ismert. A védett építmények között 67 épület és a templom szerepel. Hollókő nem lett szabadtéri múzeummá alakítva, így a házakban ma is élnek emberek. A helyiek őrzik a palóc hagyományokat. Hollókő leghíresebb rendezvénye a Hollókői Húsvéti Fesztivál, ahol a látogatók megismerhetik a palóc gasztronómiát, a népszokásokat, és népművészeti programokon vehetnek részt. Kiemelkedő program húsvét hétfőn a locsolkodás (locsolás) hagyománya. A községben található a Falumúzeum, a Postamúzeum, a Babamúzeum és a Hagyományőrző Ház.

Galyatető – Galya kilátó 1934 óta fogadja a kirándulókat Magyarország legmagasabb kilátója, a 30 méter magas Galya kilátó. A toronyból páratlan panoráma tárul a látogatók elé, ahonnan a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, sőt a szlovákiai hegyvonulatokra is kilátás nyílik. Tiszta időben a Mecsek, a Magas-Tátra és a Piszkéstetői Csillagvizsgáló is látható. A torony több hazai és nemzetközi díjat nyert, többek között az Architizer közönségdíjat az amerikai online magazintól. A kilátótorony az Országos Kéktúra útvonala mentén található.

A Piszkéstetői Csillagvizsgáló – a Mátra hegység szívében, 944 méterrel a tengerszint felett található. A csillagvizsgálót az Oroszlán csillagkép képmására építették. A látogatások során vezetett túrákra van lehetőség, ahol a látogatók megismerkedhetnek a jelentős csillagközi kutatásokra használt RCC távcsővel, egy Schmidt-távcsővel és különböző más műszerekkel. Az obszervatóriumban folyamatosak a kutatási tevékenységek.

Mátraszentimre: A Csörgő-szurdok — minden évszakban várja a kirándulókat, de tavasszal különösen varázslatos látványt nyújt a területet borító illatos lilák miatt. A látogatók a több tíz méter magas andezitfalak között fedezhetik fel a gyönyörű természeti környezetet. A szurdok számos túraútvonalon keresztül közelíthető meg, amelyek közül néhány kisgyermekes családok számára is alkalmas.

Mátraszentimre: Mátrai Ásványház – egykor egy paleontológus professzor nyaralója volt. A látogatók több mint ezer Magyarországon és külföldön fellelhető ásványt és ásványtársulást láthatnak. A kiállítóterem mellett a látogatók egy lapidáris műhelyt is felfedezhetnek. Megfigyelhetik az ásványokat egy UV-kamrában, kipróbálhatják az aranymosást, vagy akár ásványgyűjtő túrákon is részt vehetnek.

A zarándokhely közelében található egyéb turisztikai látványosságok a megyei honlapon találhatók: https://www.nogradgeopark.eu/hu/nogradi-turisztikai-informacios-kozpont.