Az Isteni Irgalmasság kegyhelye Krakkó-Łagiewnikiben

Információk a zarándokhelyről

A szentély legrégebbi épületeiben található egy kápolna az Irgalmas Jézus csodatévő képével és Szent Faustina Kowalska, az Isteni Irgalmasság apostolának sírja.

A kápolna a 19. század végéről származik, és Alekszandr Lubomirski herceg alapítványa. Karol Wojtyła bíboros, akkori krakkói metropolita 1968-ban felvette a krakkói érsekség szentélyeinek listájára. Az egyházmegyei szentélyt létrehozó rendeletet Franciszek Macharski bíboros, krakkói metropolita adta ki 1992. november 1-jén. A dokumentum szövege a következő: „Figyelembe véve az Isteni Irgalmasság élénken fejlődő kultuszát Krakkó-Łagiewnikiben, az ottani Irgalmas Szűzanya Nővérek meglévő kápolnáját Szent József hivatása alatt Isteni Irgalmasság kegyhelyként létesítem. Ez a cselekedet növelje Isten népének áhítatát, megtérést és megbocsátást kérve ott, Isten Szolgája, Faustina Kowalska nővér közbenjárására, boldoggá avatásának előestéjén”.

A főoltártól balra lévő kápolnában található Faustina Kowalska nővér (1905-1938), az Isteni Irgalmasság apostolának sírja, aki több mint öt évet töltött a krakkói zárdában. Itt töltötte vallási posztulátusának és kétéves noviciátusának egy részét, valamint élete utolsó éveit; itt dolgozott, imádkozott és misztikus találkozásai voltak az ég lakóival, leggyakrabban Krisztussal és a Szűzanyával. 1936 decembere és 1938 szeptembere között Faustina nővért kétszer is kezelték a krakkói Prądnik kórházban, mivel az orvosok tuberkulózist diagnosztizáltak nála. 1938. október 5-én 22.45-kor halt meg a kongregáció krakkó-lagiewniki zárdájában, és a kongregáció lagiewniki temetőjében temették el. Miután a krakkói érsekségen megkezdődött az Isteni Irgalmasság Titkárnőjének boldoggá avatására irányuló tájékoztatási eljárás, földi maradványait a zárdakápolnába szállították át – 1966. november 25-én.

1993. április 18-án II. János Pál boldoggá nyilvánította Faustina nővért, 2000. április 30-án pedig Rómában szentté avatták. Faustina nővér földi maradványait tartalmazó koporsó az oltár menzája alatt nyugszik az Irgalmas Jézus kegyelemről híres képével.

Szent Fausztina nővért maga az Úr Jézus kérte fel a festmény elkészítésére egy 1931. február 22-i plocki jelenés során. Így írta le ezt a „Naplójában”: „Este, amikor a cellámban voltam, láttam az Úr Jézust fehér köntösbe öltözve. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal pedig megérintette a köntöst a mellkasán. Két nagy sugár, az egyik vörös, a másik sápadt, jött ki a mellkasán lévő köntös megdöntéséből. (…) Egy idő után Jézus azt mondta nekem: „Fess egy képet a látott rajz szerint, a felirattal: Jézus, bízom benned. Azt kívánom, hogy ezt a képet tiszteljék először a te kápolnádban és az egész világon”””” (ApCsel 47).

A kápolnában elhelyezett festményt a krakkói festőművész, Adolf Hyla (1897-1965) festette a második világháború alatti veszélyekben való védelméért és a kapott kegyelmekért való felajánlásként. A jelenlegi festmény 1944. április 15-én készült el, és egy nappal később szentelte fel Fr. Joseph Andrash SJ, Faustina nővér gyóntatója és lelki vezetője.

A kép mellett és az oldalfalakon vitrinekben a kapott kegyelmekért hálás hívek felajánlásai láthatók. Faustina nővér ereklyéinek egy kis darabja szintén egy fehér márvány térdeplőben van elhelyezve az oltár előtt. A kápolna főoltárán az Irgalmas Szűzanya – a kongregáció védőszentje – szobra áll. Balra Szent Sztaniszló Kosztka, a vallásos ifjúság védőszentjének szobra, jobbra pedig Szent Mária Magdolna, a bűnbánók védőszentje látható. A főoltártól jobbra egy oltárkép található, amelyen a kápolna védőszentje, Szent József a gyermekkel című festmény látható. A presbitériumot a főhajótól elválasztó falon egy freskó látható, amely az Atyaistent ábrázolja négy angyal körülvéve.

Turisztikai látványosságok a közelben

Isteni Irgalmasság Bazilika – a régi kolostor közelében emelkedik az Isteni Irgalmasság Bazilika jellegzetes sziluettje. Az építés helyszínét 1999-ben szentelte fel Franciszek Macharski bíboros, majd alig három évvel később – 2002. augusztus 17-én – II. János Pál Szentatya – utolsó hazalátogatása során – felszentelte a kegyhelyet Łagiewnikiben, és ott az Isteni Irgalmasságra bízta a világot.

A bazilika Witold Cęckiewicz tervei alapján épült 1999-2002-ben. A bazilika bejárata előtt az Irgalmasság évében – 2015. december 13-án – ünnepélyesen megnyitották az Irgalmasság kapuját, amelyen lengyel és angol nyelven a testet és lelket érintő irgalmassági cselekedetek vannak felírva.

Amint belépünk a templomba, könnyen észrevehetjük, hogy a templom formája egy hajóra emlékeztet, és egy modern kori „szövetségládát” idéz, amelyben mindazok, akik Isten kegyelmében reménykednek, üdvösséget találnak. A kórusban, a nagy kőoltár mögött egy földgömb alakú tabernákulum található, körvonalazott kontinensekkel, amelyet egy erős szelek által tépett bokor vesz körül, a modern világot és a különböző áramlatok által sodort embert szimbolizálva. A tabernákulum fölötti bokorba van ágyazva az Irgalmas Jézus képe, amelyet Jan Chrząszcz festett, és amelyen jól látható a kontinensek körvonala. Mellette az Irgalmasság apostolainak festményei láthatók: Szent Fausztina nővér és Szent János Pál, Teresa Śliwka-Moskal alkotásai.

Az Irgalmas Jézus képének sugaraira utal a fából készült mennyezet és a márványpadló elrendezése, amelynek elemei a presbitériumból sugárzó sugarak alakjában helyezkednek el. Az oltártól jobbra található a világot az Isteni Irgalmasságra bízó aktus, amelyet 2002. augusztus 17-én János Pál Szentatya a bazilikában készített II. Az oltár két oldalán vitrinek vannak a kapott kegyelmekért felajánlott votív adományokkal. A bazilika tornácán emléktáblák emlékeztetnek II. János Pál Szentatya Łagiewnikiben tett látogatására és a bazilika felszentelésére, valamint XVI. Benedek pápa (2006. május 27.) és Ferenc pápa (2016. július 30.) zarándoklatára.

A másik oldalon a Golgota alapköve látható. János Pál pápa szentelte fel 1997. június 7-én Łagiewnikiben. Itt helyezte el Franciszek Macharski bíboros 2002. április 13-án. Az Isteni Irgalmasság Bazilikában található Krakkó legnagyobb ólomüveg ablaka – a kórus felett – 148 m2 alapterületű. Egy hatalmas napot ábrázol, háttérben egy világító kereszttel – a hit szimbóluma és Isten irgalmasságának legbeszédesebb jele. A horizontvonal alatt a tenger látható, amely színében harmonizál a bazilika oldalsó ólomüvegablakainak színével, amelyek azt a benyomást hivatottak kelteni, mintha a tenger mélyéből emelkednénk ki. További információ: https://www.misericordia.eu/pl/Bazylika-Bozego-Milosierdzia/ .

Kilátótorony – ahogy elhagyja a bazilikát, balra egy 77 méter magas torony áll (ennyi idős volt II János Pál pápa, amikor aláírta az új szentély építésének tervét), amelynek tetején egy kereszt áll. Felvonóval vagy lépcsőn (315 lépcsőfok) juthatunk fel a 46 méteres magasságba, ahol egy kilátó van, ahonnan Krakkó és környéke panorámáját láthatjuk, jó látási viszonyok között pedig még a Tátrát is.

A torony bejárata fölött II. János Pál Szentatya szobra látható, amely a pápát egy galambot, a béke zarándokát ábrázolja, amint az irgalmasság üzenetét hozza a világnak. A szobrot XVI. Benedek pápa 2006-os Łagiewniki zarándoklatának alkalmából avatták fel. A kilátótorony 10.00 órától 18.00 óráig tart nyitva.

János Pál Központ „Ne féljetek!” – a krakkói Fehér Tengerben, az egykori „Solvay” gyár működés utáni területén található, nem messze attól a helytől, ahol egy fiatal munkás, Karol Wojtyla dolgozott a II. világháború alatt. Ekkor született meg a lengyel pápa papi hivatása, és lépett be a titkos szemináriumba. A Központot 2006. január 2-án Stanisław Dziwisz bíboros alapította Krakkóban, a hívek hálaadásként, a Szentatya pontifikátusáért való hálaadásként. Ez az Ő szimbolikus földi otthona. Az Andrzej Mikulski mérnök tervei alapján épült egyedülálló építészeti komplexum a következőkből áll: a Nagy Szent János Pál-szentély, a Nagy Szent János Pál Múzeum, a II. János Pál Intézet a kultúrák közötti párbeszédért, a konferenciaközpont, a Fatimai torony, a zarándokház, valamint rehabilitált zöld területek.

Ennek a helynek a szívében található Nagy Szent János Pál kegyhelye, az imádság, a csodák, a szent szellemi testamentumába, inspiráló örökségébe való belehajlás helye. https://cjanpawel2.pl/

Krakkó központja, azaz a Wawel-kastély, a Piactér és a Szent Mária-templom. A Łagiewniki zarándokhelyről a villamos körülbelül 20 percet vesz igénybe. Krakkó központjában járva számos templomot, múzeumot, színházat, Kazimierz zsidó negyedét és Lengyelország történelmének és kulturális örökségének más fontos helyszíneit is meglátogathatja.

A zarándokhely közelében található egyéb turisztikai látványosságok a Malopolska Turisztikai Információs Rendszer honlapján találhatók: https://visitmalopolska.pl/.