Fatimai Szűzanya Nemzeti Kegyhely Zakopane - Krzeptówki

Információk a zarándokhelyről

A Fatimai Szűzanya kegyhely Zakopane városától mintegy 2,5 km-re délnyugatra, a Krzeptówki utcában található. Ez a Fatimai Szűzanya tiszteletének legfontosabb központja és az egyik legrégebbi (Tura Śląska után) fatimai kegyhely Lengyelországban. Az adatok szerint a világ több mint 50 országából több mint egymillió ember zarándokol ide.

A kegyhely lelkipásztori gondozását a pallottinus atyák végzik, akik 1946 óta a Fatimai Szűzanya kultuszának terjesztői és misszionáriusai Lengyelországban. Az első pallottinus papok 1950 augusztusában érkeztek Zakopanéba, hogy helyet keressenek egy szeminaristák és pallottinus misszionáriusok számára kialakítandó lelkigyakorlatos háznak. A kiválasztott hely, Zakopane külvárosában, akkoriban nagyon szegényes volt. Csak néhány régi, történelmi ház állt ott akkoriban. 1951-ben Krzeptówkiban felépült egy Mária Szeplőtelen Szívének szentelt ház és kápolna, amelyet 1959. október 11-én szentelt fel Eugeniusz Baziak érsek. A kápolnában kezdetben egy festményt helyeztek el, amely a Szűzanya fatimai jelenését ábrázolta három pásztorgyermeknek – Jacinta és Francisco Marto és Lucia do Santos -.

A krzeptówki szentélyegyüttes fő épülete a Fatimai Miasszonyunk-templom. A templom egy hálaáldozat azért, hogy 1981. május 13-án megmentette II János Pál szentatya életét. Az egyháztörténelem e drámai napján, a Mária-felhívás után az akkori plébános, Fr. Miroslaw Drozdek kijelentette: „Ha a Fatimai Szűzanya megmenti a Szentatya életét, akkor itt templomot fogunk építeni, amely hálaadásunk és a Fatimai Szűzanya győzelmének szimbóluma lesz”. A templom építése 1987-ben kezdődött. 1990. május 13-án a krakkói metropolita, Franciszek Macharski bíboros letette a templom alapkövét – egy részleges követ, amely Szent Péter római sírjából származik, és egy követ, amely a Szűzanya első fatimai jelenésének helyszínéről származik. A templom alapkövébe egy II. János Pál által adott rózsafüzért és a lengyel pápa fényképét is beágyazták. A krzeptówki templomot az Ing. arch. Stanisław Tylka zakopanei építész tervezte, a templom belsejét pedig a szentély akkori gondnoka, Mirosław Drozdek atya elképzelése szerint alakították ki. A templomot 1992. május 13-án szentelte fel Franciszek Macharski bíboros.

A krzeptówki Fatimai Szűzanya kegyhely történetének legfontosabb eseménye II. János Pál 1997. június 7-i látogatása volt. A Szentatya szentmisét celebrált a kegyhelyen és felszentelte a templomot. Homíliájában a pápa a következő szavakkal hangsúlyozta a kegyhely fontosságát számára: „Kedves testvéreim és nővéreim! A krzeptówki kegyhelyetek különösen közel áll hozzám és kedves számomra. Ott tisztelitek a Fatimai Szűzanyát a szobrában. Ennek a kegyhelynek a története egy olyan eseményhez is kapcsolódik, amely 1981. május 13-án történt a Szent Péter téren. Akkoriban megtapasztaltam az életemet fenyegető halálos veszélyt és szenvedést, ugyanakkor Isten nagy irgalmát. A Fatimai Szűzanya közbenjárására az életemet visszakaptam”.

A templom karzata a pápai tiarára utal, míg a tabernákulumot monstrancia formájában ábrázolják. A tabernákulum fölött a Szűzanya szobra látható, aki „őrködik” a szentség felett. A szentélyben említésre méltó még a pápai trón, amelyről II. János Pál Szentatya elnökölt a szentély felszentelésének liturgiáján, valamint az ólomüveg ablakok, amelyek a Szűzanya 1917-es fatimai jelenéseinek történetét, valamint a fatimai szentély és a krzeptówki szentély kapcsolatát ábrázolják II. János Pállal. A Fatimai Szűzanya kegyhelye a Zakopanéban található Krzeptówkiban jelenleg a Fatimai Szűzanya tiszteletének legfontosabb központja Lengyelországban.

A központ jelentőségét bizonyítja, hogy a Lengyel Püspöki Konferencia ezt a helyet választotta a Lengyelország Mária Szeplőtelen Szívének való felszenteléséről szóló okmány megújításának helyszínéül. Erre az ünnepségre 2017. június 6-án, azaz a Fatimai Szűzanya jelenéseinek 100. évfordulóján került sor, amelyen részt vett Andrzej Duda lengyel elnök, Beata Szydło lengyel kormányfő, Stanisław Gądecki érsek – a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke, bíborosok, püspökök, papok és hívek Lengyelország számos szegletéből. A kegyhely lelkipásztori programjában a legfontosabbak a fatimai ünnepségek és a fatimai vigíliák, amelyek a Szűzanya fatimai jelenéseinek emlékét őrzik, valamint a hónap első szombatjain tartott áhítatok. Mindegyik imádságon több száz és több ezer hívő vesz részt.

A Lengyel Püspöki Konferencia 2018. március 14-i határozatával a krzeptówki Zakopane-i kegyhelyet a Fatimai Szűzanya nemzeti kegyhelyévé nyilvánították. Az erről szóló határozatot 2018. március 28-án a varsói KEP titkárságán adta át a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke, Stanisław Gądecki érsek a szentély gondnokának, P. Marian Muchának és a Pallottinus Atyák tartományfőnökének, P. Zenon Hanasnak.

Turisztikai látványosságok a közelben

Pápai oltár a parkban – a szentély mögötti parkban található egy oltár, amelyen II. János Pál Szentatya a szentélyben tett látogatásának előestéjén misét celebrált. Ez a Nagy Szarufa alatti csodálatos liturgiára és a pápa közben elmondott szavaira hivatott emlékeztetni bennünket: „Krisztus Isten megváltó szeretetének beteljesedése. E terv alapján az ember hozzáférhet Istenhez, nemcsak mint teremtmény a Teremtőjéhez, hanem mint gyermek az Atyához. A kereszténység új teremtést, új életet jelent – életet Krisztusban, aki által az ember azt mondhatja az Atyának: Abba – én Atyám, mi Atyánk”. Az egész parkot az imádságnak és az elmélkedésnek szentelték azon a Mária-úton, amelyen a Szentatya minden nap jár. A pápai oltár felé vezető ösvényen végigsétáló zarándokok útközben találkoznak II János Pál lelkiségének máriás jeleivel: szeretett szobraival és Mária-képekkel. A kis kápolnák között található a Ludźmierzi Szűzanya, a Kalwaria Zebrzydowska, a Wadowicei Szűzanya és a pápa szeretett Guadalupei Szűzanya – 1979 januárjában, első pápai zarándoklatának célpontja. Web: https://smbf.pl/sanktuarium-narodowe/swiete-miejsca-w-sanktuarium/ .

A Szent Család templom – egy kis dombon található. Fémkerítéssel körülvéve, kőoszlopokkal, amelyek 14 kápolnát tartalmaznak – a Kereszt stációit és a Lourdes-i Miasszonyunk barlangját. A templom kelet-nyugati tengelyre tájolt kőből (homokkő és mészkő) épült, háromhajós, keskenyebb, félkörívvel zárt presbitériummal, elöl négyszögletes toronnyal, a tető magasságáig érő kerek összekötő tornyokkal. Az oldalhajókat északon a Rózsafüzér Szűzanya (1. sz.), délen Jézus Szentséges Szíve szimmetrikus háromoldalú kápolnái szegélyezik. A presbitérium két oldalán, szintén szimmetrikusan, téglalap alakú melléképületek csatlakoznak egymáshoz – északon Keresztelő Szent János kápolnája, délen a sekrestye. A hajó és a kórus keresztboltozatos. A hajó falait a „nyolc boldogság” témáját felvidéki értelmezésben ábrázoló polikróm borítja. Élénk színekkel készült, és többek között a következő alakokat ábrázolja: Szent Ferenc, gróf Władysław Zamoyski, Szent Albert testvér, Józef Stolarczyk atya. A templomhajó és a presbitérium fölött egynyeregtetős, nyeregtetős, az oldalhajók fölött szószékkel. A templom neogótikus stílusú, keskeny ablakai neoromán stílusúak, Stanisław Witkiewicz által tervezett ólomüveg ablakokkal, amelyeket kívülről a rózsafüzér 15 misztériumát ábrázoló rácsok védenek. A templom építészeti tervének szerzője Jozef Pius Dziekoński 1876-os évjárat. 1877. augusztus 12-én kezdte meg a templom építését P. Jozef Stolarczyk, Zakopane első plébánosa. A templomot 1896-ban fejezték be. a második plébános, tiszteletes Kazimierz Kaszelewski alatt (ő állította fel a Giewonton a felvidéki keresztet is 19.08.1901r), és 1899. szeptember 16-án szentelte fel a krakkói püspök, tiszteletes Jan Puzyna. Web: https://swrodzina.net/sanktuarium/ .

Cmentarz na Pęksowym Brzyzku – ez a történelmi nekropolisz, amely az alsó Krupówki közelében található, kétségtelenül Zakopane egyik legfontosabb látnivalója. A hangulatos Régi temető Pęksowy Brzyzkuban a város spirituális központja, és a varsói Powązki temető mellett az egyik legfontosabb lengyel temető. Itt nyugszanak azok az emberek, akik nélkül Zakopane csak egy szegény falu lenne a Tátra lábánál.

A temetőbe vezető kapun egy emléktábla látható, amelyen ez áll: „A haza föld és sírok. Az emlékezetét vesztő nemzetek elveszítik az életet”. A másik táblán egy felirat, hogy a temető történelmi emlékhely. Ugyancsak itt látható egy lista azokról az emberekről, akik Tátrai Futárok.

Eredetileg egy közönséges falusi temető volt, ahol Zakopane lakosai temetkeztek, de 1889-ben vált különleges hellyé, amikor Dr. Tytus Chałubiński kívánságának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra. Jelenleg mintegy 250 sír található Pęksowy Brzyzekben. Ezek nagy része a Tátrát és Zakopanét szerető, a régióért sokat tett emberek sírja, néhány pedig felvidéki családok sírja. Valójában minden egyes sírkő egyedi műalkotás, kőből, fából vagy fémből készült. Itt olyan gondatlanul elrendezett sírokat láthat, mintha egy falusi temetőben lennének.

Egy kis területen olyan jeles emberek sírjai találhatók, akik nélkül Zakopane a mai formájában nem létezne, többek között Jan Krzeptowski Sabała, Dr. Tyrus Chałubiński, Kornel Makuszyński, Kazimierz Przerwa Tetmajer, Józef Stolarczyk tiszteletes, Stanisław Witkiewicz, Stanisław Marusarz. A Tátra hegység hegyi vezetői és futárai, hegymászók, költők és írók, orvosok és művészek és még sokan mások vannak itt eltemetve.

Willa pod Jedlami – Koziniecben található a Stanisław Witkiewicz által tervezett zakopanei stílus legszebb példánya, a faépítészet egyik legnagyobb lengyelországi emléke. A ház a Jedlami alatt a Pawlikowski család tulajdona, a lengyel művészeti kultúráért, a Tátra és Zakopane természetének védelméért nagy érdemeket szerzett. A házat 1897-ben a medykai Jan Gwalbert Pawlikowski építette rövid idő alatt, mindössze 9 hónap alatt, a Wojciech Roj (Raj) által vezetett zakopanei építőmesterek által.

Az épületet csak kívülről lehet megtekinteni; különösen az Antałówka felől látványos. A 4 méter magas alapzaton álló, a Tátrára néző nyitott verandával rendelkező ház arányai és formája lenyűgöző – kétségtelenül a zakopanei stílus csúcsteljesítménye. A házat körülvevő kertben egy fakút áll, amelyet szintén Stanisław Witkiewicz tervezett, és amely kápolnához vagy templomi harangtoronyhoz hasonló formájú. A villa belsejét szintén Witkiewicz tervezte – az ajtókilincsektől a tűzhelyekig minden a felvidéki ornamentika jegyeit viseli magán. A házban található bútorok egy részét Wojciech Brzega, egy ismert zakopanei szobrász készítette.

Willa Koliba – az első zakopanei stílusú ház, amely 1892-ben épült Zygmunt Gnatowski ukrán földbirtokos számára. Az épületet Jozef Kspruś-Stoch és Maciej Gąsienice-Józkowy felvidéki építészek készítették. A kezdetben kicsi, 1903-ban hozzáépítették a nyugati szárnyat, amely teljesen megváltoztatta az arányokat. A házban ma a Zakopanei Stílus Stanisław Witkiewicz Múzeum, a Tátrai Múzeum egyik fiókintézménye működik. Odabent számos Stanisław Witkiewicz által tervezett tárgyat, valamint néprajzi kiállítási tárgyakat gyűjtöttek össze. A pavilonokat a kiváló zakopanei művész-szobrász, Wojciech Brzega készítette.

A Jan Krzeptowski-Sabała szobor alkotója, amely a tornácon látható, a kiváló zakopanei művész, Michał Gąsienica-Szostak. A múltban a Koliba számos előkelő vendég fordult meg, többek között: Helena Modrzejewska, Jan Kasprowicz. Az elmúlt években a Koliba épületét alaposan felújították, helyenként pedig átépítették.

A jaszczurówkai kápolnát – amelyet Stanisław Witkiewicz tervezett és Zakopane stílusában épült – e stílus egyik zászlóshajójának tartják. A Jézus Szentséges Szíve kápolnát 1903-ban alapították Adam Uznański fiai, halála után. Az építkezés 1904-ben kezdődött, és 1907-ben szentelték fel. Zakopane egyik legkisebb templomát lucfenyőfából, szög nélkül építették. A magas alapozású kápolna teste csodálatosan illeszkedik a környezetébe, az egészet zsindellyel fedett nyeregtető fedi, amelyet egy jellegzetes torony ural, kis haranggal. A bejárat fölött, egy kis tető alatt a Fájdalmas Krisztus faszobra áll, amely a dębnói Jánosi József alkotása. Figyelemre méltó a templomban a bejárati ajtó és a sekrestyeajtó, amelyet gazdagon díszítettek fafaragási technikával, cölöpökkel és vasalatokkal.

A kápolna belseje is lenyűgözi a látogatókat a felvidéki művészetével. A figyelmet a díszítések, a szobrok és az ornamentika mesteri kivitelezése vonzza. A rendkívül érdekes és eredeti főoltár egy felvidéki házikóra emlékeztet, oldalain gyönyörű ólomüveg ablakokkal: balra – Ostra Brama-i Szűzanya Litvánia címerével; jobbra – Czestochowai Szűzanya koronás sassal. Az oltárt és az ólomüveg ablakokat Stanislaw Witkiewicz tervezte. Figyeljük meg a kápolnában függő hatalmas tölgyfa kandelábereket.

Zakopane egyéb turisztikai látványosságairól itt tájékozódhat:

https://www.zakopane.pl/strefa-turystyczna/turystyka/atrakcje-turystyczne

https://zakoatrakcje.pl/