Szűz Mária látogatásának bazilikája a lévai Mária-hegyen

Információk a zarándokhelyről

A lőcsei Mária-látogatási bazilika régóta az egyik legfontosabb zarándokhely nemcsak Szlovákiában, hanem Európában is. A zarándokok számát tekintve az első helyen áll Szlovákiában: a fő zarándoklat idején, amelyet július első hétvégéjén tartanak, rendszeresen akár 500 000 zarándok is érkezik ide. Európában ez az egyik leglátogatottabb, Szűz Máriának szentelt zarándokhely. A zarándoktemplomot 1984 óta kisebb bazilika rangjára emelték.

A lévai Szűz Mária-tisztelet hagyományának eredete a tatárjárásig nyúlik vissza, amely a 13. században érte el területünket. A lakosok a fenyegető veszély elől a lévai dombon rejtőztek el, itt könnyebben meg tudtak védekezni az ellenséggel szemben. Szűz Mária oltalmáért való hálából itt épült az első kis kápolna, amely a mai Szűz Mária-látogatási bazilika elődjének tekinthető. Nem sokkal később a ferencesek érkeztek Lévára, és a 14. század elején bevezették Szűz Mária mennybevételének ünnepét. Az ősidők óta minden évben tartanak itt áhítatokat a lévai lakosok és a környékbeli hívek jelenlétében. A 17. század második felében (a szlovákiai rekatolizáció időszakában) kezdődött a több ezer hívő részvételével zajló nagy zarándoklatok hagyománya, amely a mai napig fennmaradt.

Idővel különböző átalakításokat végeztek a szakrális épületen. Ahogy a zarándokhely jelentősége nőtt, úgy nőtt a zarándokhely területe is. A 19. század végén a Mária-dombra vezető út mentén öt kápolnát építettek szobrokkal, amelyek Szűz Mária életének legfontosabb eseményeit ábrázolják: Szűz Mária találkozását Szent Annával, az Annunciációt, a Szűzanya és a gyermek, Szűz Mária szeplőtelen fogantatását és a Pietát. Az út köré fákat is ültettek, hogy egy sugárutat hozzanak létre. A görög katolikus hívek számára egy fakápolnát is építettek. A legutóbbi új alkotás a Keresztút stáció (2019-től), amely már a bekötőútról vezet a mezei főoltárhoz, és 14 kápolnából áll.

Mariánska hora mindig is olyan hely volt, ahol az emberek megerősítették hitüket és emberi méltóságukat, megalapozták szellemi és vallási életüket és nemzeti identitásukat. A három új szlovák püspök közül az egyik, Ján Vojtaššák püspök első lépései ide vezettek 1922-ben (ma boldoggá avatási jelölt), aki ünnepélyesen felszentelte az újjáépített templomot. A zarándoklat hagyománya még a vallási élet elnyomásának legdurvább éveiben – a kommunista rendszer idején – sem szűnt meg.

A zarándokhely történetének legnagyobb és legjelentősebb zarándoklatára 1995-ben került sor II. János Pál pápa személyes jelenlétével, amikor 650 000 hívő látogatott el a zarándokhelyre. A zarándoklat hagyománya ma is nagyon is él eme értékes helyre. Július első hetében sokan utaznak közelről és távolról a Mária-hegyre, sok gyalogos zarándoklatot szerveznek, de a hívek plébániai és családi közösségekként vagy egyéni zarándokokként is érkeznek. A zarándokprogram nagyon változatos, július egész hetében tart. A fő zarándoklat mellett más zarándoklatokat is szerveznek, mint például az idősek zarándoklatát, a fogyatékkal élők zarándoklatát, a szeminaristák zarándoklatát stb.

Turisztikai látványosságok a közelben

Levoča városa – Márianosztra alatt található Levoča ősi városa, amely 2009 óta az UNESCO Világörökség része. Kulturális és történelmi gyöngyszem a szlovákiai városok között. Dicső történelméhez számos építészeti emlék kapcsolódik. A város első írásos említése 1249-ből származik. Levoča fejlődésének legnagyobb hajtóereje a múltban a kereskedelem volt. A lévai kézművesek termékeikről nemcsak a környéken, hanem egész Magyarországon és Lengyelországban is híresek voltak, sőt Velencével is kereskedtek.  Ma a város Szlovákia egyik leglátogatottabb városa. Legértékesebb műemlékei közé tartozik a 14. századból származó Szent Jakab római katolikus plébániatemplom, amelyet az egyedülálló késő gótikus, fából készült Szent Jakab főoltár ural. A maga 18,6 méteres magasságával a legmagasabb a világon. Hársfából készült, és 1517-ben fejezték be a lévai Pál mester műhelyében. További fontos műemlékek: a városi műemlékrezervátum, amely több mint 50 figyelemre méltó polgár- és patríciusházból áll, és amelyet viszonylag jól megőrzött városfalak határolnak, a főtér, valamint a lőcsei városháza, amely a szlovákiai világi reneszánsz építészet csúcsépületei közé tartozik.

Szepes vára (Spišský hrad) – Közép-Európa egyik legnagyobb romos várkomplexuma. A Szepesi várat és a környező terület kulturális műemlékeit 1993-ban felvették az UNESCO világörökségi listájára. A vár legrégebbi írásos említése 1120-ból származik. A vár eredetileg a magyar állam határváraként működött. Később a szepesi világi hatalom fő központja volt. A várban született I. János magyar király. A vár volt Szepes János magyar király szülőhelye. Mérföldkő a vár történetében az 1780-as év, amikor a várkomplexum tűzvészben elpusztult, és a szepesi vár fokozatosan romhalmazzá vált. A vár konzerválása csak 1970-ben kezdődött, amikor a műemlékvédők megkezdték az alapkőzet instabilitása miatt veszélyeztetett falak és paloták műszakilag igényes konzerválását. Ma a várkomplexumban a Szepesi Múzeum múzeumi kiállításai találhatók a vár történetéről, a középkori fegyverekről és a feudális igazságszolgáltatásról. A Szepesi vár környékén halad a Sivá Brada – Dreveník tanösvény, amely a környék történelmére és természeti látnivalóira összpontosít. A vár népszerű forgatási helyszín is.

Szepes (Spišská Kapitula) – egyedülálló vallási város, gyakran „a kis Vatikán” becenévvel illetik. Ma Szepességhez tartozik, de egykor önálló falu volt. Első írásos említése 1235-ből származik. Szepes (Spišská Kapitula) a mai Szlovákia területén az egyházi oktatás egyik központja volt. A káptalan központi épülete a Szent Márton-székesegyház, amely az épületegyüttes központját képezi. Az egész egyházi város tengelyét a kanonoki házak sikátora képezi, amely egyben az egyetlen utcája is. A Szepesi Kapitula (Pažica helység) közelében találhatóak a területünk legrégebbi kálváriájának maradványai, amelyet 2002-ben lepleztek le. Érdekessége, hogy ez egyfajta „jeruzsálemi kálvária”, azaz a kápolnák elrendezése a Jézus Krisztus korabeli Jeruzsálemre emlékeztet.

A Hornád-szurdok – a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park egyik leghíresebb turisztikai látványossága, amelyet Szlovákia egyik legszebb természeti területének tartanak. A Hornád folyó kanyonszerű völgyet – szűk szakadékot – hozott létre, amelynek partjainak magassága akár 150 méter magasra is emelkedhet. Az útvonal mentén több fapadot helyeztek el, ahol a látogatók megállhatnak és megpihenhetnek. Több ivóvízzel ellátott kút is található. A nyári túraszezonban ez a szurdok kedvező körülmények között és bőséges vízállás mellett csónakkal (egy- vagy kétüléses csónakok – kajak, kenu, felfújható csónak, evezőlapát) is megközelíthető. A Hornád-szurdokban természetvédelmi, természetvédelmi és történelmi témájú tanösvény is található.

A kastély és a Dardanellák nyári palotája, Markušovce – mindkét épület Markušovce község turisztikai és építészeti nevezetessége. Ezek történelmi épületek, amelyek egy gyönyörű francia parkban helyezkednek el. A kastély története 1643-ig nyúlik vissza, amikor a kastély reneszánsz stílusban épült (František Mariássy építtette) és erőd jellegű volt. Később rokokó építészeti stílusban építették át (1770-1775). Jelenleg a kastélyban a hodkovcei kastély történelmi bútorainak állandó kiállítása van berendezve, amely a 17. századtól a 20. század elejéig mutatja be a bútorművészet és a lakberendezési kiegészítők fejlődését és típusreprezentációját. Az udvarház közelében áll a dardanellesi nyári palota, amely a múltban társadalmi és reprezentációs célokat szolgált. A nyári palota ma a rokokó építészet fontos emléke, és hangszermúzeumként szolgál, amely a hazai gyártókra összpontosít, és amely az egyetlen ilyen jellegű múzeum Szlovákiában.

Egyéb turisztikai látványosságok a honlapon találhatók:

Északkelet-szlovákiai Regionális Turisztikai Szervezet https://www.severovychod.sk/en

Regionális Turisztikai Szervezet Belianske Tatry – Spiš – Pieniny https://www.tatryspispieniny.sk/en/

Levoča Információs Iroda http://ik.levoca.eu/